Hozzáadva: 2021. December 21.
A 2008-ban megjelent legelső kriptovaluta a bitcoin a mai napig szinte minden szempontból listavezető. Ha csak a piaci árat tekintjük, akkor nyugodt szívvel kijelenthetjük, hogy párja nincs hiszen 40-50 ezer dollár körüli árfolyamot egyik másik kriptovaluta sem képes produkálni. Emögött roppant méretű népszerűség leledzik. Ebből fakadóan viszont sokan foglalkoznak a bányászatával is. Olyannyira, hogy mára iparágak fejlődtek a bitcoin kitermelésére. De miből is áll ez a digitális bányászati folyamat? Erről lesz itt most szó. A lehető legérthetőbb módon.
Első körben tisztázni kell a kriptovaluta bányászat fogalmát, mert ezzel kapcsolatban meglehetősen sok a félreértés és sokan tévhitetben élnek a kriptovaluta bányászattal kapcsolatban. Kezdjük is a taglalást.
Legkönnyebben talán onnan lehet megfogni a dolgot ha arra gondolunk, hogy itt valóban egy valutáról van szó. Mégpedig egy jelen pillanatban 40-50 ezer dollárt érő digitális valutáról. Az első bitcoin megjelenésekor azonban nem ennyibe került egy egység a valutából. Magyarul az árfolyam fokozatosan kúszott felfelé és valószínűsíthetően ez a folyamat nem fog megállni. Ahhoz, hogy valaminek értéke legyen munkát kell mögé tenni. A számítógépek világában, ami tulajdonképp a digitális áramkörök világát jelenti a klasszikus fizikai munka számítások elvégzését jelenti. A számítógépek árammal működnek és amikor számolnak, akkor viszonylag sok áramot vesznek fel. Ebből az okfejtésből következik, hogy a digitális valuta árát jól belehet lőni az elvégzett számítási munka mennyiségével, vagy más szóval élve az ehhez elégetett elektromos áram mennyiségével.
Ebből következik az a logikai is, hogy egy kriptovaluta ára a piacon durván szólva legalább annyi lesz, mint amennyi elektromos energia szükséges egy egység kibányászásához. Tovább gondolva a dolgot, ha egy kriptovaluta bányász elkölt mondjuk 10.000 forintot egy valuta kibányászásához szükséges elektromos áramra, akkor azt a valutát nem fogja szívesen eladni a kriptovaluta tőzsdén 10.000 forintnál alacsonyabb áron. Bizonyos esetekben persze eladhatja, ha mondjuk sürgősen szüksége van pénzre, de a kriptovaluta hálózatok elemzése során általában racionális résztvevőket szoktak feltételezni, akik nem gyártanak szándékosan deficitet maguknak.
A kriptovaluta bányászat során tehát az elektromos áram ára meghatározó tényező. A jelen pillanatban, amikor a bitcoin piaci árfolyama meghaladaja a 12 millió forintot, akkor nem várhatjuk, hogy annak a kibányászata néhány ezer forintból megoldható lesz. A mai bitcoin bányászok több ezer watt elektromos áramot fogyasztanak és természetesen mondanom sem kell, hogy egyedül egy erősebb bitcoin miner sem képes belátható időn belül kibányászni egy egész bitcoint. Ellenkező esetben a bitcoin ára bezuhanna. Ez azért következne be, mert ha a bányászok kevés elektromos áram ráfordításával, olcsó bányagépekkel ki tudnák bányászni a coinokat, akkor azokat alacsony áron elkótyavetyélnék a piacon.
Érdemes tehát belegondolni abba a helyzetbe, hogy mi lenne ha mi bányásznánk bitcoint. Ha mondjuk néhány száz ezer forint befektetésével tudnánk venni egy bitcoin bányagépet és azt néhány tíz ezer forint elektromos áram költség mellett tudnánk üzemeltetni és így szedegetnénk ki a bitcoinokat a rendszerből, akkor azokat gyorsan elpasszolnánk a tőzsdén és valószínűleg néhány hét alatt vissza is jönne a befektetésünk. Utána meg lesz, ami lesz. Talán minden racionális szereplő így gondolkodik.
Ez egyébként nincs nagyon messze a valóságtól, csak ez sajons 2009-2010 környékén volt igaz. De ugye akkor a piaci ár is alacsony volt, szóval nem 12-13 millió forintért adták el az emberek a kibányászott coinokat, hanem néhány száz dollárért. A számítógépeket viszont hasonló áron vesztegették, mint ma. A teljesítményük természetesen azóta megnőtt.
A bitcoin bányászata esetében a nyomtatott áramkörök teljesítményének növekedése kulcsfontosságú mozzanat. Főleg azért, mert a bitcoin bányászati algoritmusa (számítási műveletek) rém primitív. Ebből következik, hogy azt hagyományos otthoni számítógépeken, akár laptopokon is lehet futtatni, viszont ez a módszer nem elég hatékony. Az utóbbi néhány évben iszonyatos pénzeket öltek bele a speciális bitcoin bányagépek fejlesztésébe, mert az IC fejlesztők felismerték a piac gyümölcsözőségét. A lényeg tehát, hogy a bitcoin bányagépek folyamatosan avulnak el és azokat néhány évente le kell cserélni, mert a hatékonyságuk már nem képes többé felvenni a versenyt a legújabb modellekkel.
A folyamat úgy gondolom nagyjából kezd világossá vállni. Az IC teljesítménye nő, egyre kevesebb áramból egyre több számítást tudnak megcsinálni. A kérdés mindig az, hogy mennyibe kerülnek és mi a bitcoin aktuális piaci ára. Ebből a két tényezőből lehet kiszámolni egy bitcoin bányagép megtérülését. Befektetési szempontból ez a legfontosabb paraméter és a kriptovaluta bányászok általában erre fókuszálnak. Más szóval élve, ha most befektetek X forintot bitcoin bányagépbe, akkor az mennyi idő alatt hozza vissza az árát és mikortól kezd majd el nekem pozitív mérleggel működni. Telhetetlennek viszont nem kell lenni. Ha a megtérülés egy év alatt van, akkor örülhetünk. Piaci ár függvényében ez kitolódhat 1-1.5 évre is, ritkábban akár 2 évre is. Nem szabad elfelejteni azt sem, hogy mindig az aktuális adatokkal tudunk számolni. Nem tudjuk megjósólni az elektromos áram árát fél év múlva, gőzünk sincs mi lesz a bitcoin árfolyama egy év múlva és hogy lehet-e még országunkban legális keretek között kriptovalutát bányászni mire pozitívba fordul a mérleg.
A megtérülési időtartam úgy vettem észre ebben a tartományban változik és ritkán lép ki ebből. A bitcoin piaci árának fluktuációjával viszont lehetetlen számolni. Lesznek napok, amikor többet hoz a gép és lesznek napok, amikor kevesebbet.
Sajnos van még két tényező, amiről nem árt említést tenni. Az egyik a már említett elavulás problémája. A bitcoin bányagépeket folyamatosan fejlesztik és a gyártók (a leghíresebb talán a Bitmain) arra törekednek, hogy egy kW elektromos teljesítményből a legtöbb bitcoin-t ki lehessen bányászni. Az idő múltával folyamatosan jönnek ki hatékonyabbnál hatékonyabb eszközök és a sikeres kriptovaluta bányászat titka ezen változások lekövetésében rejlik. Magyarul, megvesszük a bitcoin bányagépet, elkezdünk bányászni és egy néhány hónap elteltével statisztikát kell készítenünk. Valószínűleg az fog kijönni, hogy az eszköz a kezdeti hónapokban kiválóan teljesített, majd fokozatosan csökkent a hozama. Ezzel nincs is gond, főleg ha számolunk vele. A bitcoin bányászatáról szóló információkat mindenki számára elérhetőek az interneten. Minden bitcoin bányagépnek publikus a hozama valamint az elektromos áram fogyasztása. A kínai gyártóktól minden hitelkártyával rendelkező halandó földlakó tud rendelni bitcoin bányagépet és ha szerencsénk van az meg is érkezik. Ebből kifolyólag nem számíthatunk arra, hogy csak mi fogunka legújabb bitcoin bányagépekkel coinokat bányászni. Ezért nő folyamatosan a bitcoin bányászok száma és ezért csökken hasonló iramban az egy bitcoin bányagép által kitermelt bitcoin mennyisége.
A hálózatbe kapcsolódó bányászok száma bizonyos esetekben viszont durván megugorhat. Ugorhat felfel és lefele is. Felfele talán nem tud olyan radikális módon megváltozni, hiszen a kínai bitcoin bányagép gyártók a mai napig nem tudnak lépést tartani a kereslettel, azt tehát feltételezhetjük, hogy a hálózatba csatlakozó bitcoin bányagépek száma konstans ütemben növekszik. Lefele viszont bezuhanhat a bitcoin bányagépek száma. Egy ilyen jelenségnek volt szemtanúja a kriptovaluta közösség, amikor 2021 nyarán a kínaiak úgy döntöttek, hogy száműzik a kriptovaluta bányászokat az országból. Ilyen események során a bányászati nehézség leugrik és ha szerencsések vagyunk, akkor egy néhány hétig nagyobb lendülettel tudjuk tömni kripto tárcáinkat. Sajnos a pénzosztás nem tart sokáig, mert a bányászok gyorsan reagálnak és általában kimenekítik a bitcoin bányagépeket olyan vidékekre, ahol a kutya sem foglalkozik velük. A kínai tiltás után pontosan ez történt és a hálózati nehézség szépen visszakúszott az eredeti szintre és azóta is szépen emelkedik.
A kriptovaluta bányászati modelleket tehát úgy szokták megalkotni, hogy a kriptovaluta bányászok nem veszik ki a teljes profitot, hanem annak egy részét visszaforgatják az adott hardware-be. Így tudják kvázi konstans szinten tartani a kriptovaluta bányászatból származó hozamukat.
Jelen pillanatban az egyik legnagyobb nehézséget talán az jelenti, hogy a bitcoin bányagépek meglehetősen drágák. Sokan próbálkoznak otthoni laptopon való bitcoin bányászattal, azonban ennek nincs sok értelme, mert a laptopok nagyon rossz hatásfokkal működnek és több áramot fogyasztanak, mint amennyi bitcoin bányásznak. Egy ideig még működött a videókártyával történő bitcoin bányászati is, azonban mára a legerősebb kártyák sem tudják megközelíteni az ASIC minerek teljesítményét. 2021 telén egy alap ASIC bányagép az eBay-en 3 millió forint körül van. Ennél lehet valamivel olcsóbb modelleket is találni, ám ekkor sokat kell keresgetni a neten. A hozam az előző gondolatmenet alapján természetesen ennek megfelelő. Magyarul ha egy bitcoin bányagép nagyjából 3 millió forintban kerül és egy év alatt vissza tudja hozni az árát, akkor egy nap 8-9000 forint körüli hozammal számolhatunk. A matematika nem produkál csodákat. Ha egy gép kétszer ennyibe kerül, akkor annak hozama napi 16-20.000 forint körül lesz. Máskülönben nem venné meg senki, mert mindenki a 3 milliós gépből venne kettőt.
Az ASIC bányagépek kezelése nem túl nehéz feladat. Úgy vannak legyártva, hogy a kezdő bitcoin bányász is pár perc, maximum pár óra ráfordítással be tudja azt üzemelni. A működéshez természetesen szükség van egy internet kapcsolatra és nyilván elektromos csatlakozó mellé kell telpítenünk. A megfelelő kábelek bedugása és a gép bekapcsolása után az csatlakozik az internetre és nagyjából úgy kell kezelni, mint egy routert. Vagyis, a leírásávan találunk egy címet, amelyet egy böngészőből meg tudunk nyitni és innen tudjuk elvégezni a szükséges beállításokat. A kezelőfelületen meg kell adni a bányászathoz használt bitcoin pénztárca címet valamint azt is, hogy melyik pool-on keresztül szeretnénk bányászni. Fontos itt még kiemelni azt is, hogy a pool-ok kifizetési küszöbbel dolgoznak és alacsony összegeket nem szeretnek kifizetni. Gyakran ütköznek a kezdő bitcoin bányászok abba a problémába, hogy már egy ideje megy a bányagép, bányászott is ki coin-t, viszont a pool még mindig nem fizette ki a pénztárcába a digitális valutát. Bizonyos poolok lehetőséget adnak a kifizetési küszöb leszállítására, de ez nem minden esetben igaz. Az alacsonyabb kifizetési küszöb természetesen relatíve magasabb tranzakciós költséget jelent, szóval erre is figyeljünk.
A bitcoin bányászok további problémája a hangszennyezés. Ha már ültünk repülőn, akkor el tudjuk képzelni azt a hanghatást, amit egy ilyen ASIC miner kelt. És ezt folyamatosan teszi. Ebből következően a vele való együtt élés nem túl mókás. Ha valaki komolyabban gondolkodik a bitcoin bányászaton, akkor első körben gondolja át, hogy hova fogja a rettenetesen idegesítő zajt keltő bitcoin bányagépeit elpakolni. Sajnos 2-3 ilyen egység letelepítése után a helyiségben nem kellemes ott tartózkodni. Ilyenkor jönnek szóba a pincék, a garázsok, a fészerek és az egyéb hangszigeteléssel ellátott helyiségek.
Nem lehet kihagyni a bitcoin bányagépek által termelt felesleges hő problémáját sem. Hasonlóan az előző ponthoz, ha csak egy gépünk van, akkor talán észre sem fogjuk venni, hogy a lakás hőmérséklete megemelkedett néhány fokkal. Más a helyzet ha komoly bitcoin bányászok vagyunk. Télen még jó poén lehet mert kvázi ingyen van fűtésünk otthonra. Sőt vannak olyan elvetemül orosz bitcoin bányászok, akik télen a kerti medencét fűtik fel ASIC bányagépekkel. Két legyet ütnek egy csapásra. Télen. Nyáron viszont kicsit nagyobb a kihívás. Amikor kint is 40 fok van, akkor nem örülünk feltétlenül a kéretlenül (és könyörtelenül) meleget gyártó bitcoin bányagépeknek. Azok melegedését viszont csillapítani kell, mert ha nagyon magas a hőmérséklet, akkor a bányagépekben található elektronika beavatkozik és a bányászati teljesítmény csökken. Ezért látunk sokszor a bitcoin bányákban komoly hőelvezető megoldásokat és légkondícionáló berendezéseket.
Miután megértettük tehát magát a bányászati folyamatot és azt, hogy arra miért is van szükség, akkor érdemes elkezdeni keresgetni az ASIC bányászokat. A bányagépek gyártása szinte teljes kínai monopólium alatt áll, így tehát az ő kegyeikre vagyunk bízva. Ha bírják az iramot, akkor gyártanak még bányagépeket, ha viszont elfogynak a chippek a gyárakból, akkor ők sem tudnak mit csinálni. Ilyenkor várni kell. A bitcoin bányászatra optimalizált chippek tarvezése és fejlesztése folyamatosan zajlik és az iparág millió dollárokat emészt fel. Ne feltételezzük tehát, hogy sosem lesz a polcokon ASIC bányagép. Az, hogy milyen áron tudjuk beszerezni a legújabb bitcoin bányászokat szerencse és némi hozzáértés függvénye. A piacon folyamatosan rajta kell tartani a szemünket, de ha a világ legjobban értékelt kriptovalutáját szeretnénk bányászni, akkor ez az elvárás talán nem riaszt vissza senkit.
Bitcoinhoz természetesen úgy is hozzá lehet jutni, ha valamelyik kriptovaluta tőzsdén bevásárolunk belőle. Ezzel sincs probléma, viszont ez egy teljesen más jellegű befektetési modell. A kriptovaluta vásárlás során mindenki az áremelkedésre spekulál. A bányászat ettől viszont eltér, hiszen egy bányagép attól még termel, hogy leesett az ár, csak mondjuk kevesebbet. A befektetések kockázatának elemzése túlmutatna ezen bejegyzés keretein, de valószínűsítem, hogy egy bányagép megvásárlása és az azzal való bitcoin kitermelés nem foglal magába annyi rizikót, mint a kriptovaluta megvásárlása és az áremelkedésre való spekuláció. A bányászat során tulajdonképp két költség van. Az egyik a bányagép ára, ami fix és egyszeri és van még az elektromos áram ára, ami folyamatosan fizetendő és változhat is. A bányászok ezzel a két költségtényezővel fizetnek a bitcoinokért. Amennyivel azt drágábban el tudják adni a piacon, az lesz az ő hasznuk.
A bitcoin bányászat kezdőknek témaköre tehát alapvetően egy pénzügyi számítást, néhány informatikai ismeret elsajátítását és egy a bányagépek számára alkalmas hely kialakítását foglalja magába. Ha ez a leírás nem lett volna elegendő, akkor az oldal kapcsolat létesítési funkciójának segítségvel írhatod meg kérdésedet. Köszönöm, hogy elolvastad!
Szerző: LB
Figyelem: A bejegyzésben található információk tartalmazhatnak hibát. A szerző az abból eredő károkért nem vállal felelősséget!
