Hozzáadva: 2022. Február 18.
Általában egy számítógépes program futtatásával. A kérdésre azonban ennél kicsit részletesebben fogok válaszolni a lenti néhány sorban. Lesz itt szó ethereum és bitcoin bányászatról, de említést teszek a legújabb nem PoW alapú blokkláncokról is. Ezen útmutató segítségével mindenki meg tudja alapozni a kriptovaluta bányászattal kapcsolatos tudásbázisát. A tárgyaláshoz szükség lesz némi matematikai és informatikai háttérre, de ez ne riasszon el senkit. Az útmutatót a lehető legnagyobb egyszerűséggel szándékoztam megírni. Lássuk akkor a részleteket, avagy hogyan bányásszák a kriptovalutákat?
A kriptovaluták alapjai a klasszikus vagyontárgyak történelméből indulnak ki. Vagyis először tisztázni kell azt, hogy mitől lesz valami érték. Ez egy közgazdaságtani kérdés, de valamelyest a pszichológia és a szociológia is megjelenik a kriptovaluták alapjainak tárgyalása során. A legegyszerűbb példa, amit a digitális vagyontárgyak magyarázatakor fel szoktak hozni az arany lehet. Talán nincs az olvasók között sok aranybányász, de azért azt el tudjuk képzelni, hogy milyen nehéz is lehet ezt a nemesfémet kibányászni. Továbbá azért fogadja el mindenki értéktárgyként az aranyat mert kevés van belőle. Ezen tulajdonságok miatt van tehát az aranynak értéke mind hazánkban, mind más országokban. 1 gramm aranyért cserébe nagyjából ugyan annyi egyéb más tárgyat kapunk Európában és Amerikában is. Egy ázsiai ember körülbelül ugyan annyi értéket tulajdonít egy gramm aranynak, mint mi. Így tehát nem túlzás azt mondani, hogy az arany univerzális fizetőeszköz és az értékét ritkasága valamint hamisíthatatlansága adja. Ha bárki kényére kedvére gyárthatna otthon aranyrudakat, akkor kicsit más lenne a helyzet. Mivel viszont csak bizonyos helyeken, bizonyos mennyiségbe lehet kitermelni sokan nagyon vágyunk rá. Így lesz jó drága. Ha ezt megértettük, akkor nem vagyunk messze attól, hogy a kriptovaluták és a kriptovaluta bányászat működési elvét megértsük.
Általában minden kriptovaluta projekt úgy indul, hogy a kitalálók megadnak egy kezdeti kibocsátott mennyiséget, a további egységeket pedig bányászat útján lehet a rendszerhez adni. A bányászok számára tehát definiálni kell egy elvégzendő feladatot és meg kell mondani az elvégzett munkáért cserébe szolgáltatott jutalmat. Az informatika világában az elvégzett munkát legegyszerűbben számítások elvégzésével lehet definiálni. Az emberi agy viszonylag gyorsan össze tud adni két tíznél kisebb számot. A számítógépek ezt a másodperc törtrésze alatt megteszik, de a bányászati munkát meg lehet nehezíteni úgy, hogy egy erősebb számítógépnek is meg kelljen vele küzdenie. Nagyjából ezen filozófia mentén alakulnak ki a PoW (proof-of-work) blokkláncok. Az ethereum és a bitcoin a legjobb példa erre, de vannak más jól működő alternatív coinok (altcoin) is.
Egy kriptovalutának vajmi kevés értelme lenne ha két felhasználó nem tudná azt egymás között küldözgetni. Ezt a küldözgetést tranzakciónak hívjuk és ezek bizonyos frekvenciával hajtódnak végre. Ez a frekvencia a blokkidő (vagyis annak a reciproka). A blokkláncok tehát a blokkidő leteltével egy blokkal nőnek, majdnem úgy mint egy kígyó. A blokkokat viszont csak a bányászok tudják hozzáadni a rendszerhez. Ez úgy történik, hogy a felhasználók által kezdeményezett tranzakciók bekerülnek egy úgynevezett mempoolba. A bányászok a mempool-ból kiválasztják a nekik legszimpatikusabb tranzakciókat és ebből egy listát generálnak. Azt mondják, hogy a listájukban szereplő tranzakciók lesznek a helyesek és miután meggyőzödtek azok helyességéről elkezdik az adott blokkot bányászni. A bányászat ebben az esetben azt jelenti, hogy az előző blokk fejlécéből, egy nonce-nak nevezett véletlen értékből és a tranzakciós listából generálnak egy emberi szem számára értelmezhetetlen karaktersorozatot (pl. SHA-256 hash a bitcoin esetében). Ezen lépés során természetesen a saját számítógépüket koptatják és a számítások elvégzésére elektromos áramot használnak fel. Az elektromos áramért pedig fizetni kell. A hálózat többi résztvevője pedig ellenőrzi a karaktersorozatot és csak akkor fogadják azt el ha az bizonyos feltételeket kielégít. Ha még nem elég jó ez az érték, akkor a bányász vesz egy újabb értéket és megint generál egy karaktersorozatot, majd megint és megint. Ilyen módon a bányászok versenyeznek egymással és az lesz a győztes aki először találja meg a feltételeket kielégítő hash értéket. A bitcoin esetében például egy blokk hozzáadásához iszonyatos mennyiségű számítást kell elvégezni és ez combos villanyszámlát generál. Ha viszont sikerül találni egy jó hasht, akkor miént a blokkjutalom, ami jelen pillanatban is több millió forint. A jutalom általában sokkal több, mint a villanyszámla, feltéve, hogy nem laptopon vagy otthoni számítógépen bányászunk bitcoint. Erre a feladatra egyébként speciális számítógépeket terveznek és ezeket hívjuk ASIC bányászoknak. Egy mai modern ASIC bányagép több kW elektromos áramot fogyaszt, de ennek ellenére képes pozitív mérleggel bitcoint bányászni. A kezdő bitcoin bányászok gyakran saját számítógépükkel vagy telefonjukkal próbálnak kriptovalutát bányászni, ám ez reménytelen próbálkozás a célhardverek jelenléte miatt.
A bitcoin tehát ASIC bányászokkal bányásszák. Ezeken egy viszonylag egyszerű programot kell futtatni, hiszen csak egy SHA-256 hash függvényt kell tudni kiszámolni. Továbbá természetesen biztosítani kell a non-stop internetkapcsolatot és az elektromos ellátást. Ezek nélkül nem megy a bitcoin bányászat. Egy új ASIC bányagép ára több millió forint is lehet, illetve a rettenetes elektromos áram fogyasztás mellett borzasztó zajt is generál. Ezek miatt érdemes kétszer is átgondolni, hogy biztosan bele szeretnénk-e kezdeni a bitcoin bányászatba.
Az ethereumot nagyon hasonló módon bányásszák, azonban van némi eltérés. A bitcoin bányászati piacot mára teljesen kisajátították az ASIC bányagépek és aki nem rendelkezik néhány millió forintnyi szabad tőkével, az még a legolcsóbb bányagépet sem tudja beszerezni. Ez nem túl igazságos és az ethereum szülőatyja Vitalik Buterin úgy tervezte meg az ethereum bányászati algoritmusát, hogy ne tudjanak megjelenni nagy teljesítményű ASIC bányagépek az ethereum bányászatára optimalizálva. Ezt úgy oldották meg, hogy sok memóriát igénylő bányászati algoritmust terveztek (Dagger-Hashimoto majd később ethash). Ez csupán annyit jelent, hogy az erős bányagépeket sok memóriával kell szerelni és így már meglehetősen nehéz gyors ASIC bányászt tervezni ethereumra. A régi szép időkben még otthoni gépeken, processzor segítésével is lehetett ethereumot bányászni, viszont mára ott tartunk hogy pozitív mérleget csak a videókártyák tudnak produkálni. Ezekre az eszközökre minden igaz, ami az ethereum bányászathoz szükséges. Nagyfokú párhuzamosításra képesek és sok memória chip van rajtuk. Nem ritkák a több mint 10Gb-os memóriával szerelt kártyák sem. A legjobb ethereum bányász kártyákra 24Gb-nyi memória chipet tesznek.
Jelenleg a raptoreum és a monero a két legnevesebb olyan kriptovaluta, amelyet a mai napig lehet processzor segítségével bányászni és nincs szükség videókártyára. Ezen valuták bányászati hozama nem túl jó, de kezdő kriptovaluta bányászoknak kiváló gyakorló pályaként szolgálhatnak. Főleg az a probléma, hogy a processzor alapú kriptovaluták bányászatát nehéz párhuzamosítani és egy alaplapba általában csak egy processzort lehet elhelyezni.
Szerző: LB
Figyelem: A bejegyzésben található információk tartalmazhatnak hibát. A szerző az abból eredő károkért nem vállal felelősséget!
