Mi az a Solana?


Hozzáadva: 2021. Október 04. Megtekintve: 331

A Solana egy új, robosztus és engedélyeztetést nem igénylő blokkláncot megvalósító informatikai, nyílt forráskódú kezdeményezés. A projekt mögött álló szervezet a Solana Foundation. Őket a svájci Genfben találhatjuk. Tanuljunk még egy kicsit a projektről!


Miért is jó nekünk a Solana kriptovaluta?


Induljunk ki abból a feltételezésből, hogy egy központosított adatbázis képes 710,000 tranzakciót feldolgozni másodpercenként egy átlagos gigabites hálózaton ha a tranzakciók átlagos mérete nem haladja meg a 176 byteot. Tudjuk továbbá azt is, hogy egy központosított adatbázis meg tudja magát duplázni és magas szintű elérhetőséget képes biztosítani, anélkül hogy nagy kompromisszumokat kellene hozni a tranzakciók sebességével kapcsolatban. Ezt az Optimistic Concurrency Control [H.T.Kung, J.T.Robinson (1981)]-nak nevezett technológia segítségével lehet megvalósítani.


A Solana nagyszerűsége pontosan itt keresendő. A Solana blokklánca ezeket az elméleti határokat feszegeti, akkor is ha a résztvevő felek nem érdekegyeztetettek. Hogyan éri ezt el a hálózat?


A megoldás az idő felosztásában rejlik. Azon időről van itt szó, amikor a résztvevő csomópontok nem bízhatják a többiekre a feladatok elvégzését. Ha sikerül tehát az így nyert időt a javunkra fordítani, akkor megközelítőleg 40 év kutatómunka eredményét lehet felhasználni és az elosztott rendszerekkel kapcsolatos tapasztalatainkat alkalmazhatjuk a vadiúj blokklánc kifejlesztése során!


A legmeghökkentőbb különbség az időzáras megvalósítások és ezen megoldás között a következő módon szemléltethető. A hagyományos elosztott algoritmusok alkalmazásakor a folyamatok aszinkron módon üzemelnek. Itt viszont a folyamatok kvázi szinkron módon futnak és így sokkal gyorsabban fel lehet dolgozni a kérdéses adatokat.


Ez az eljárás első ránézésre kicsit ellentmondónak tűnhet ha az elosztott számítások világából vizsgálódunk. Az elosztott számítások esetében a folyamatoknak elvileg egymástól függetlenül, különböző feladatokat kellene elvégezniük. Viszont, ha az elosztott rendszer valójában egyetlen rendszer, akkor a folyamatokat valamilyen szinten szinkronizálnunk kell. A legfavágóbb módszer az ha minden folyamattól megköveteljük a szinkron munkavégzést. A jelen eljárás tehát egy kernelt implementál és ez végzi a szükséges szinkronizációs lépéseket. Ilyen lehet mondjuk az, hogy megakadályozzák, hogy két különböző folyamat ugyan azon fájlt egyidőben próbálja írni. A folyamatoknak elvileg nem lenne szabad túl sok időt tölteni a szinkronizáló kernel futtatásával, mert a maradék időben, egymástól függetlenül kellene dolgozniuk. Ekkor mondjuk különböző fájlok írásával kellene foglalkozniuk. Ez egy praktikus eljárás lehet még akkor is ha nincs szükség hibák elleni védelemre. Az eljárás egyszerűsége megadja a lehetőséget számunkra, hogy megértsük a teljes rendszer működését és ebből megérthetjük a hibatoleranciával kapcsolatos jellegzetességeket is. [L.Lamport (1984)]


Érdekes továbbá a következő is. A fent ismertetett algoritmus megvalósítható olyan megoldással, amely megtalálható volt a bitcoin kezdeti implementációjában is.


A bitcoin esetében ezt nLocktime-nak nevezték el és ezzel lehet a tranzakciók későbbi keltezését megoldani. Ennek során a blokk magasságát kell használni és nem az időbélyeget. Ha valaki bitcoin klienst futtat és nem bízik a hálózatban, akkor blokk magasságot használ és nem az időbélyeget. A blokk magasság tulajdonképp a VDF-ek (Verifiable Delay Function, ellenőrizhető késleltetésfüggvény) egy példányának fogható fel. Ezek a függvények a chia network világából már ismeretesek a magyar olvasóközönség számára. A VDF-ek biztosítják hogy egy bizonyos mennyiségű idő eltelt. A Solana esetében viszont a főkönyv és a konszenzus algoritmus szabályozása céljából egy SHA-256 hashlánc alkalmazásával egy sokkal aprólékosabb VDF alapú megoldást alkalmaznak. Így egy Optimisztikus Konkurencia Szabályozás (Optimistic Concurrency Control)-nak nevezett algoritmus implementálnak és megcélozzák a 710,000 tranzakció per másodperces sebességet.


Mik azok a Solana Clusterek?


Klasztereknek nevezzük a számítógépek egy olyan csoportját, amelyek egymás segítve dolgoznak és így kívülről egy rendszernek látszanak. A Solana klaszterek egymástól független, egymással együttműködő (vagy bizonyos esetekben egymást támadó) számítógépekből állnak és felhasználók által benyújtott adatok hitelességét ellenőrzik. Egy Solana klasztert fel lehet használni ha egy megbízhatatlan felhasználó el szeretne menteni valamilyen adatot a globális adatbázisba. A klaszterek hasznosak akkor, amikor el szeretnénk dönteni, hogy melyik felhasználó végzett értelmes munkát és melyik nem. Egy másik felhasználási terület lehet az, amikor a valós életből vett vagyontárgyak tulajdonjogát szeretnénk tárolni. Ha ezekről részletesen szeretnél olvasni, akkor a következő cikk jól jöhet:


Blokkláncok közötti ügyletek és a nem érdekegyeztetett kereskedelem


A klaszterek események sorozatát generálják és ezt nevezzük főkönyvnek. A főkönyv addig él, amíg a klaszter. Mindaddig, amíg valakinél a világban megvan ezen főkönyv másolata, a programok kimenete (ezek tárolhatják a vagyontárgyak tulajdonjogát) a végtelenségig reprodukálható és nem fog függeni attól, hogy ki keltette őket életre.


Mi az az SOL?


A SOL a Solana projekt tokenje. Ezt a kriptovagyontárgyat lehet átadni a Solana klasztereknek azért cserébe, hogy azok a blokkláncon futtatnak programokat, vagy a programok kimenetét hitelesítik. A Solana rendszere mikrokifizetéseket is eszközöl. Ezekere a SOL törtrészét használják és lamport-oknak nevezik őket. A nevüket a projek egyik legmeghatározóbb egyéniségének neve után kapták. Ő Leslie Lamport. Egy lamport pedig 0.000000001 SOL.


A projekt részletes technikai dokumentációja a következő linken érhető el: https://docs.solana.com/



Szerző: LB



Figyelem: A bejegyzésben található információk tartalmazhatnak hibát. A szerző az abból eredő károkért nem vállal felelősséget!



Hozzászólások (0)


További hírek