Hozzáadva: 2022. Január 04.
A bányászható kriptovaluták száma fokozatosan közelít a végtelenhez. A bitcoin 2008-as megjelenését követően roppant mennyiségű új kriptovaluta jelent meg a digitális világban. Ezek között sokat pedig a saját otthoni számítógépeink segítségével is lehet bányászni. Bizonyos esetekben szükség van egy aprócska kis tuningra, de 2022-ben szerencsére lesznek olyan digitális pénzek is, amelyeket egy egyszerű otthoni laptop segítségével is tudunk bányászni. Ebben a bejegyzésben beszámolok a számomra érdekesnek vélt kriptovaluta projektekről és megpróbálok segítséget adni kezdő bányászoknak valamint új lehetőségek után kacsintgatóknak.
Első megközelítésben érdemes tisztázni a kriptovaluta bányászati módszereket, mert ezek alapján tudjuk talán a legjobban kiválasztani a szívünkhöz legközelebb álló digitális pénzt. 2009-ben valamivel könnyebb dolgunk lett volna, mivel ekkor még csak a bitcoin létezett és azt akár otthoni számítógéppel, egy egyszerű laptoppal is lehetett bányászni. Csak le kellett tölteni a bitcoin bányász kliens alkalmazást és futtatni kellett a számítógépünkön. Ekkor a számítógép megemelkedett hőmérsékletére lettek csupán figyelmesek a hobbi bányászok. 2022-re a kriptovaluta porond nagyon sokat változott. Eljutottunk odáig, hogy már bitcoin értelmes módon otthoni laptopokkal sajnos nem lehet bányászni, hiszen a bányászati nehézség az egekbe szökött és Kínában iszonyatos pénzeket öltek a bitcoin bányászatra specializálódott célhardwarek kifejlesztésébe. Ennek eredményeként az ASIC-nak nevezett bányagépek kiszorították az egyszerű processzorokat és videókártyákat a bitcoin bányászati piacról. Csupán azért, mert sokkal hatékonyabban képesek ezek az ASIC bányászok elvégezni a bitcoin kibányászásához szükséges számításokat. Világos tehát, hogy a bitcoin kibányászásához számítást kell elvégeznünk. Az ilyen kriptovalutákat PoW alapú hálózatokban bányásszák. A PoW az angol proof-of-work szavak rövidítése és nem takar többet, mint egy sok matematikai művelet elvégzését igénylő hitelesítési algoritmust. Talán a PoW valuták bányászata a legérthetőbb. Minél több számítást elvégző hardware-el rendelkezünk, annál többet fogunk keresni. A számítógépek azonban elektromos áramot is fogyasztanak. Célszerű olyan gépeket vásárolni, amelyek kevés áram elfogyasztása mellett sok valutát tudnak kibányászni. Egy kicsit profibb megfogalmazással élve több hashfüggvény értéket kell tudniuk kiszámolni. A bitcoin bányagépek számítási kapacitását az egy másodperc alatt kiszámolt függvényértékek számával mérik. Ha valaki mégis csak bitcoin bányászatban töri a fejét, akkor érdemes megtekinteni a https://www.bitmain.com/ oldalt, ahol a legnevesebb kínai bitcoin bányagépgyártó termékei között válogathatunk. A gyártó sajnos mindig le van maradva és 2022-ben sem tudnak majd nagy valószínűséggel lépést tartani a bitcoin bányagépekre jelentkező kereslettel, hiszen ezek a bányagépek meglehetősen jó profitrátával működnek. A konkrét számokat megvizsgálván, egy Antminer S19 XP például 140TH-t tud kiszámolni egy másodperc alatt és 16kg-ot nyom. Egy ilyen eszköz elszállítása Kínából Magyarországra nem túl egyszerű feladat és készüljünk fel, hogy az országba való bejutáskor adót és vámot kell fizetnünk. Az ára 11.000 dollár körül mozog, tehát minimum 3 és 4 millió magyar forint körül kell rászánnunk egy ilyen eszközre. A jelenlegi bányászati nehézség mellett egy ilyen eszköz havi 983 dollárnyi bruttó profitot termel és ebből kell még levonni az elektromos ára költségét valamit az egyéb járulékos terheket. A profitráta tehát elég jó, nem csoda, hogy az eszköz folyamatosan ki van fogyva a bitmain oldalán. A 140TH/s teljesítményhez egyébként itt ki tudjuk számolni az aktuális profitot: cryptocompare.com. Folytassuk tehát a tárgyalást a PoW alapú kriptovalutákkal.
2022-ben az ethereum minden bizonnyal egy olyan valuta lesz, amelyet sok kriptobányász figyelemmel fog követni. Főként azért mert az ethereum bányászat megszűnését 2022-re teszik a kriptoszakértők. Biztosat azonban senki nem tud mondani. Az ötletgazda Vitalik Buterin az utóbbi néhány hétben el is bizonytalanodott az átállással kapcsolatban. Tény és való, hogy a PoW alapú hitelesítés lecserélésének már jóval korábban végbe kellett volna menni. A probléma állítólag nem a technológiában keresendő, hanem az emberi tényezőben. Mint mindenhol, az Ethereum Foundation-nál is vannak gyenge láncszemek és VB szerint emiatt csúszik az átállás. Az új algoritmus-t PoS-nek hívják és ez a proof-of-stake angol szavak rövidítését takarja. Az ethereum 2022 elején továbbra is a bitcoinhoz hasonló módon bányászható, viszont ez az elkövetkezendő néhány hónapban meg fog szűnni. Az angol nyelvű csatornákon vannak, akik 2022 májusára és vannak akik 2022 júniusára teszik a PoW lánc kivezetését. Amit a végső átállás megtörténik, onnantól kezdve nem lehet többé videókártyák segítségével ethereumot bányászni. Amíg éles a PoW lánc az ethereum hálózatban addig viszont szabad a pálya, és sajnos meg kell említeni azt is, hogy az ethereum bányászati hozama továbbra is tarol. Ez főleg a piaci ár emelkedésének köszönhető. Nyilván nő a bányászati nehézség is, de az ethereum piaci ára sokkal erőteljesebben megy felfelé, mint amennyi új videókártyát be tudnak állítani a bányászok. A 2021-es év talán legsikeresebbnek mondható szériája az Nvidia Geforce 3000-el kezdődő sorozat. Ha valaki a belépő kártyák iránt érdeklődik, akkor az Nvidia 3060 Ti Founders Edition egy jó választás lehet. Ezt azonban idén Magyarországon már nagyon nehéz lesz beszerezni. Az amerikai videókártya gyártó kissé keresztbe tett az ethereum bányászoknak, mert 2021-ben megjelentette az LHR technológiát. Ez a low hashrate rövidítése. Magyarul az olyan kártyák, amelyek LHR-esek nem képesek magas hashrate mellett ethereumot bányászni. Ettől függetlenül a többi kriptovaluta bányászata során nincs ilyen jellegű probléma. Egy LHR-es kártya tehát ERGO, Cortex, AE, Conflux, Ravencoin vagy más PoW altcoinok bányászatára nyugodtan beállítható, de azért általánosságban elmondható, hogy a bányászok jobban szeretik a nem LHR-es kártyákat. A 2021 elején és az az előtt vásárolt kártyákban még nincs ilyen LHR korlátozás, ezért azok jóval népszerűbbek a bányászati piacokon. Kicsit faramuci a helyzet, mert jelen állás szerint a régebbi nem LHR-es kártyák akár drágábbak is lehetnek, mint az új LHR-es kártyák. Ha pedig 2022-ben megtörténik végül a PoW-PoS átállás, akkor nem lehet többé videókártyákon ethereumot bányászni és ennek több következménye is lesz. Ha valaki továbbra is szeretne 2022-ben ethereumot bányászni, akkor a 2.0-s rendszerbe kell csatlakoznia. A proof-of-stake hitelesítés lényege, hogy egy adott mennyiségű ethereum betét elhelyezése után kapnak a bányászok (stakeholder) jutalmakat. A 2.0-s ethereum blokkláncba minden felhasználónak 32 ethereumot kell befagyasztania, ami nem kevés pénz, tekinteve, hogy a valuta jelen pillanatban 4000 dollár körül mozog a kriptovaluta tőzsdéken. Ha valaki nem szeretne ennyi pénzt rászánni a 2.0-s rendszerben történő ethereum bányászatra, akkor csatlakoznia kell egy staking pool-hoz és úgy akár a 32 ethereum töredékét és be tudja fagyasztani. Az így termelt hozamot az adott staking pool oldalán kell megnézni. Az egyik legnagyobb kriptovaluta tőzsde a binance.com például nyújt ilyen szolgáltatást a felhasználóknak.
A bitcoin és az ethereum mellett léteznek még további digitális pénzek, amelyeket PoW alapokon hitelesítenek. A legtöbbet ezek közül videókártyával érdemes bányászni, de van néhány olyan is, amelyet processzorokon is lehet termelni. A CPU bányászat témakörében leggyakrabban a Monero-t és a Raptoreum-ot szokták emlegetni. Ez a két valutát továbbra is lehet hagyományos processzorokon bányászni, viszont sajnos nem lehet tőlük a videókártyákkal összehasonlítható hozamot várni. A raptoreum bányászata a kezdeti időkben jobb hozamot mutatott, mint a Monero, azonban a görbe a bányászati nehézség növekedésével fokozatosan ellaposodik. Így egy népszerű AMD processzor egy hónap alatt csupán néhány dollárnyi hozamot képes előállítani. A CPU bányászat tehát továbbra is inkább a hobbi bányászok területe.
A videókártyákat egyéb más valuták bányászatára is fel szokták használni. Itt lehet megemlíteni a Ravencoint. Ez a valuta nem sok új funkciót hozott a digitális pénzek világába, azonban a bányászata valamiért mégis sok felhasználót vonz. Vannak olyan pillanatok, amikor az RVN árfolyama elindul felfelé és ekkor például a Geforce RTX 3060 kártya hozama ravencoinra állítva jobb is lehet, mint amikor az ethereumot bányászik. Ha pedig LHR-es kártyáról van szó, akkor ez a furcsa helyzet még gyakrabban előállhat. A ravencoin után szokták még emlegetni az ERGO-t és a Cortexet is. A legnépszerűbb bányász programok, mint például a gminer vagy a lolminer automatikusan támogatják ezeket a digitális pénzeket, sőt képesek arra is, hogy az LHR-es kártyák kapacitását a valuták közt váltogatva használják ki. A legjobb minerek egyébként az első verziójú LHR-t képesek voltak feltörni, tehát ha egy videókártya specifikációjába az van odaírva, hogy V1 LHR, akkor az olyan mintha nem is lenne semmi odaírva. Sok olyan bányász van továbbá, aki nem azért bányászik, hogy a megtermelt digitális pénzt azonnal eladja, hanem még tovább spekulál az árfolyam emelkedésre. Ha így gondolkodunk, akkor érdemes lehet egy kicsit mélyebben beleásni magunkat az adott projektbe és megismerni annak részleteit. Nyilván jobb egy olyan valutát bányászni, amely mögött valóban áll valamiféle informatikai érték.
2021 telén indult egyébként egy kifejezetten érdekes projekt, amelyet Oroszországban kezdtek el kidolgozni. A blokklánc natív coin-ja a TONCOIN névre hallgat és mivel a hálózatot nemrég élesítették be a bányászati nehézség alacsony és így elég jó hozamokra lehet szert tenni például Geforce RTX 3090-es kártyák segítségével. Ha a legjobb bányász kártyát keresed TONCOIN-ra, akkor a Geforce RTX 3090-ben szerintem nem fogsz csalódni.
2022 elején viszont az egyik toncoin pool-t hackertámadás érte és picivel kevesebb mint 100.000 TONCOIN eldiffundált a pool pénztárcájából. Az ilyen jellegű gigszerek nagyon gyakoriak a kriptovaluta projektek kezdeti fázisaiban és erre mindenképp figyeljünk ha egy új hálózathoz csatlakozunk. 2022-ben viszont a TONCOIN kétségkívül olyan rendszer lesz, amire megéri odafigyelni. A toncoin-ról még többet olvashatunk a projekt oldalán: https://ton.org/. A The Open Network egyébként majd csak egy darabig engedélyezi a PoW alapú bányászatot, és az ethereumhoz hasonlóan át fognak állni egy másik hitelesítési eljárásra. Amit ez megtörténik, sajnos le kell majd állítani a videókártyákat és egyéb alternatívákat kell keresni a GPU bányászoknak.
A bitcoin és az ethereum kezdeti sikerei után a digitális pénzek világában elkezdtek megjelenni a nem PoW alapokon bányászható virtuális vagyontárgyak is. Ezen elméletek megértéséhez azt a tényt kell elfogadni, hogy a bányászat általában valamilyen véges erőforrás allokálásával történik. Ezen elgondolás alapján tehát nem csak a számítási teljesítményünket lehet beszolgáltatni egy hálózatnak, hanem azt biztosíthatjuk más jellegű erőforrások lefoglalásával. Ilyen lehet például a merevlemez terület, mivel abból sem tudunk végtelen mennyiségűt beszerezni, hacsak nincs végtelen mennyiségű pénzünk. Az első talán legnevesebb HDD bányászható kriptovaluta projekt a mai is aktív Filecoin volt, de valamiért nem tudott kiemelkedni a többi kezdeményezés közül és a Filecoin jelenlegi piaci ára 35 dollár körül mozog. Emögött valószínűleg a marketing alacsony hatásfoka és a projekt érthetetlensége lapul. A Filecoin bányászata során alapvetően HDD területet kell lefoglalni és ezen kell értelmes adatot tárolni. A rendszer tehát megvalósítja nekünk az adatot tárolni kívánó és az adat tárolást elvégző felhasználók közötti összekapcsolódást. A Filecoin blokklánc natív tokenjét FIL-nek rövidítik és a hálózat ebben a digitális pénzben fizet a felhasználóknak a bányászatért. Annak a bizonyítása, hogy egy felhasználó valóban tárolja az adott adatot nem túl egyszerű és a csalókat is nehéz kiszűrni, mert egy adott adatból egy másik adat némi módosítással előállítható és ha ezt meg lehet oldani az adat letárolása nélkül, akkor egy csaló kétszerezheti jövedelmét úgy, hogy közben nem tartja a HDD területet allokálva. Erre problémára a Filecoin a proof-of-storage megoldást adja, amihez zk-SNARK algoritmust alkalmaz. Az adott adatblokkból a hitelesítéshez szükséges bizonyíték előállítása viszont nem túl egyszerű feladat és a mezi felhasználók általában ezen a ponton feladják a Filecoin-al való bíbelődést. További probléma, hogy ha egy felhasználó lekapcsolódik a rendszerről, akkor az általa tárolt adatokat az idő bizonyos pillanataiban nem lehet lekérdezni. Az ilyen jellegű magatartást büntetni kell, mert ez instabillá teszi a rendszert. A büntetést egy kezdeti betétből vonják le, ebből viszont az következik, hogy a Filecoin bányászata során be kell vásárolni a natív tokenből, amit nem mindenki tesz meg szívesen. Az értelmes adat letárolása blokklánc alapokon tehát nem túl egyszerű feladat.
Kicsit más a helyzet a chia network esetében. A projekten a bittorrent megalkotójaként is ismert Bram Cohen dolgozik és a megvalósítás valamilyen mértékben hasonlít a Filecoin ötletére, de ha kicsit részletesebben megvizsgáljuk a kérdést, akkor rájöhetünk, hogy a chia network forradalmian új ötlettel állt elő. A Filecointól eltérő módon itt nem a hasznos tárterületen van a hangsúly, hanem a Nakamoto Konszenzus HDD alapú megvalósításán. A chia network a proof-of-spacetime algoritmust alkalmazza a blokkláncon megvalósuló tranzakciók hitelesítésére és ehhez a HDD-et a felhasználók számára értelmetlen adatokkal töltik fel a chia bányászok. Mivel itt nem az értelmes adatok tárolása a fő cél, a bányászok lazább feltételek mellett vághatnak bele a hálózat natív tokenjének az XCH-nak a bányászatába. Fontos különbség, hogy itt nincs szükség XCH betét behelyezésére hiszen ha valamilyen okból kifolyólag offline állapotba kerülünk, attól még a blokklánc halad tovább és senkit nem ér veszteség, tehát nem kell az új bányászoktól pénzt elkérni a csatlakozás során. További fontos különbség még, hogy a letárolt adatot nem kell folyamatosan bizonyítani, csak az a lényeg, hogy a HDD-en ott legyenek a bányászathoz szükséges plot fájlok. Ezekről viszont semmilyen információ nem található a blokkláncban. Ha véletlenül letöröltünk volna egyet, akkor csak picit csökkenni fog a hozamunk, de büntetést nem szab ki ránk a rendszer. Az XCH jelenlegi piaci árfolyama 100 dollár körül mozog, de 2021-ben volt ez 2-300 dollár is. A projekt háza táján sok botránnyal még nem találkozhattunk és a tagok rendszeresen megjelennek a közösségi média platformokon is és így tájékozodhatunk a projekt előremeneteléről. A chia farmolásához külső vagy belső merevlemezeket kell beszerezni és ezeket kell feltölteni a plotfájlokkal. A pool protokoll és tökéletesen működik, nincs tehát feltétlenül szükség a solo bányászatra.
HDD bányászat témában érdemes lehet még rápillantani a https://scpri.me/ projektre. Az ScPrime egy a Filecoin-hoz hasonló elosztott adattárolási megoldást ad a felhasználóknak. A hálózathoz csatlakozó a tárhelyeik allokálásáért cserébe kapnak jutalmakat. A másik oldalon pedig olyan felhasználók vannak, aki megbízható módon szeretnék tárolni adataikat. A hálózat által biztosított tárhely kapacitása 2022 januárjában 10 és 15 petabyte között mozog, de ebből még csak néhány száz terabyte van kihasználva. A hálózatot még nem élesítették be, de ettől függetlenül már lehet hozzá csatlakozni és csatasorba lehet állítani az első Xa-Miner-eket. A minereket meg lehet rendelni a https://xaminer.net/product/xa-miner-xa416-b2c/, azonban itt is hosszú heteket kell várni, míg megérkezik az eszköz, mert az igény nagy rájuk. 2022 januárjában egy Xa-miner 1495 dollárba kerül és ehhez 16TB tárkapacitás tartozik. Az eszközben 4 darab 4TB-os merevlemez található és ezek segítségével lehet begyűjteni a hálózat natív tokenjét az SCP-t. Hozzá kell azért tenni, hogy 4 darab 4TB-os lemez ennél jóval kevesebbe kerül és ha valaki össze tudja magának rakni az scp miner-t, akkor nem kell ilyen magas összeget kifizetnie, nem beszélve a 6-8 hetes szállítási idő kivárásáról. A miner összerakásában segíthet a következő angol nyelvű videó: https://www.youtube.com/watch?v=UtmsDquTP9o.
Végezetül nézzünk még egy nagyon érdekes nem PoW alapú kriptovalutát. Ez a helium network projekt digitális fizetőeszköze a HNT. A hnt bányászata hálózati eszközök telepítésével történik, ha tehát valakinek a híradástechnikából vannak ismeretei, tapasztalatai, akkor nagy előnnyel indul. A helium network kezdeményezés forradalmat ígér az internetes hálózatokban. A blokklánc alapokon futó elosztott hálózathoz bárki csatlakozhat. Teheti ezt bányészként és felhasználóként is. A hnt bányászata meglehetősen környezetbarát és nem pusztítja olyan mértékben az elektromos áramot, mint az ethereum vagy a bitcoin bányászat. A helium hálózathoz a felhasználók sokkal olcsóbban tudnak kapcsolódni, mint a klasszikus távközlési hálózatokhoz, továbbá nem kell betartani semmilyen szabályt, amelyet sajnos mára már nagyon szigorúan vesznek a távközlésben. A hnt protokollt az emberek építik és az egyszerű felhasználók tartják életben, így biztosítva a hatalmas lefedettséget, szerte a világban. Az ATT, a Verizon és a T-Mobile szolgáltatókkal összevetve kiderül, hogy a Helium network sokkal többre képes. A hálózat valószínűleg meg fogja verni hazánkban a Telekom és a Vodafone rendszereit is. Fő pozitívuma az, hogy SIM kártya nélkül lehet a hálózathoz csatlakozni és a díjszabás használati mennyiség alapú. A hálózat használati díjakat a következő linken lehet megnézni: https://www.helium.com/enterprise. Itt be lehet állítani, hogy hány eszközt szeretnénk a hálózathoz kapcsolni és milyen frekvenciával szeretnénk küldeni a csomagokat. Ha például 1.000.000 eszközünk van és minden eszköz 10.000 csomagot küld percenként, akkor a napi becsült költség 1.44 dollár lesz. Ez valószínűleg minden távközlési vállalkozás figyelmét felkelti majd! A másik oldalon pedig ott vannak a hnt bányászok, akik ezt az olcsó hálózatot üzemeltetik és ezért cserébe hnt tokeneket kapnak. A HNT jelenlegi piaci ára 39 dollár körül mozog és a bányászati hozam ezen érték függvénye. Fontos továbbá az eszközök pozíciója is. A hálózat az egyre nagyobb hálózati lefedettség kialakítására sarkallja a bányászokat. Ebből következően fontos az is, hogy a helium router milyen térben van elhelyezve. Annak sok más eszközzel kell felvennie a kapcsolatot, ezért érdemes olyan helyre lerakni, ahol az jó nagy lefedettséget tud kialakítani. Ha valakinek van például egy padlástere, vagy egy domb tetején lakik, akkor helium network bányászat szempontjából szerencsés helyzetben van. A hálózat aktuális állapotát a következő linken tekinthetjük meg: https://explorer.helium.com/. Itt egy térképet fogunk majd találni és ezen kell megkeresni azt a helyet, ahova a helium routert tervezzük telepíteni. A térkép hatszög alakú zónákra osztja fel a helium routerek által kialakított lefedettséget és minden egyes hatszögre megadja, hogy abban összesen hány helium miner található. Ha több potenciális lokációnk is van a fejünkben, akkor érdemes ezeket megnézni a térképen és azt kiválasztani ezek közül, ahol a legjobb lefedettséget tudja kialakítani az új routerünk. 2022 januárjában a helium routerek száma meghaladja a 400 ezret és ez folyamatosan nő. Ne csodálkozzunk tehát, hogy ha megrendelünk egy ilyen eszközt, akkor akár 2-3 hónapot is kell várni míg csönget a postás a helium routerrel. Európában Anglia és Hollandia szinte teljesen le van fedve, de Magyarország sem panaszkodhat, mert itt is viszonylag sok helium minert telepítettek már a magyar helium bányászok. Természetesen Budapesten van a legtöbb helium hotspot, de Győr, Pécs, Debrecen és Salgótarján sem panaszkodhat, mert ezekben a városokban is vannak bőven helium hotspotok. A helium minerek ára a világban fokozatosan kúszik felfelé, mert a helium bányászatban sokan látnak fantáziát, erről mesél nekünk a következő bejegyzés: http://kriptoradar.hu/article/helium-hotspot-ar-alakulasa-a-vilagban.
Szerző: LB
Figyelem: A bejegyzésben található információk tartalmazhatnak hibát. A szerző az abból eredő károkért nem vállal felelősséget!
